Ha sápkórosak vagyunk, amikor beköszönt tavasz, mert a tél megviselte a szervezetüket, az immunrendszerünket, a bőrünket, a hajunkat, alig várjuk a vitaminoktól duzzadó, friss zöldségeket. Addig is azonban, amíg ezek elérhető áron kerülnek a piaci standra, együnk csírát – a szakemberek szerint egy két hetes csíra-kúra megfiatalít, gyógyít, és formába hoz.
Először is szögezzük le, a csíra nem a biománia része. Évezredek óta fogyasztja az emberiség, mert felismerte, hogy a szervezet számára hasznos, és hogy szebb, egészségesebb lesz tőle az, aki fogyasztja. Igaz, eleinknek fogalma sem volt, miért, és hogyan működik, de a tudomány később igazolta a hasznosságát: a nedvesség és a hő hatására előbújó, magas rosttartalmú csírákban koncentráltan találhatóak meg a létfontosságú fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok, valamint enzimek- ekkor a legmagasabb a növény enzimtartalma – és antioxidánsok. Ráadásul ezek könnyen és hatékonyan felszívódnak a szervezetben.
További jó hír, hogy a csíra nem hizlal, tehát akár bármilyen fogyókúrába is beépíthető, és jobb, mint a vitamintabletta. Bár a piac már bőségesen kínál mindenféle csírát, talán a legjobb, ha mi magunk keltjük életre az ételünket, ehhez viszont kifejezetten erre a célra szánt magokat vegyünk, és ebből a vegyszermentest érdemes választani.
Együnk növendéknövényt
Jó tudni, hogy a csírák 3-4 naposan a legértékesebbek, ezután „öregedni” kezdenek, és gyorsan vesztenek tápértékükből. Éppen ezért egyszerre csak annyit csírát termesszünk, amennyit megeszünk. Ha mégsem fogyna el, a hűtőben még bírja egy kicsit, igaz, ekkor veszít a tápértékéből, de mivel nagy van neki, azért még így is egészséges marad. Hűtve tárolva nagyjából egy hétig fogyasztható, de jó, ha ilyenkor minden nap átöblítjük. Sok csírát nyersen érdemes elropogtatni, mondjuk salátába keverve ehetjük a gabonák, az olajos magvak és a fűfélék, fűszerek, gyógynövények csíráit. A hüvelyesek főként a szójabab, a csicseriborsó és a zöldborsó csíráit viszont, a főzni, párolni kell a fogyasztás előtt, a szakemberek szerint ugyanis mérgező fehérjék maradhatnak bennük. A salátán kívül használhatjuk a csírákat hirtelen sütött zöldségekhez, zöldséglevekhez, szendvicsekhez, tehetjük levesekbe, adhatjuk tojásételekhez, kavarhatjuk krémekhez, mártásokhoz, sőt, akár a húst is köríthetjük vele. A csírát frissen, átmosva adjuk az ételekhez, máskülönben az értékes tápanyagtartalmát könnyen elveszítheti.
Termesszünk egészséget
Első lépésként válogassuk át magokat, a törött, vagy esetleg idegen darabokat dobjuk ki. Az átmosott magokat ezután langyos vízben, meleg helyen áztassuk. Fontos, hogy legalább kétszer annyi víz legyen az edényben, mint a mag. A legjobb, ha ehhez valamilyen ásványvizet vagy tisztított/szűrt vizet használunk, amit kellemesen langyosan, de nem forrón kell a magokra önteni. Az áztatás során a magok eredeti méretük többszörösére dagadnak. Vannak magok, amelyeknek elegendő 4-5 óra fürdő, ilyen például a lucerna, de a lencse már 16 órás áztatást igényel. Igaz, nem kell stopperrel a kezünkben nézni, mikor jár le az idő, de 24 óra elteltével azért vegyük ki a magokat a vízből – sőt, nyáron ennél rövidebb idő is elég lehet. A csíráztatáshoz egy lapos csíráztató agyagedényre lesz szükségünk, ezt földdel kell feltölteni, a virágboltban eligazítják a bizonytalanokat, melyik a legalkalmasabb. Lazán ültessük el az edénybe, tegyük napfényes, meleg helyre, és öntözzük rendszeresen, akár naponta kétszer is. A negyedik-hatodik napon előbújik a csírasereg. Ha a növények elérik a 3-4 centis magasságot, meg lehet kezdeni az „aratást”. Egy tapasztalat diktálta jó tanács: írjuk rá az edényre, hogy mi növekszik benne, csak a született botanikusok képesek megkülönböztetni egymástól a növendéknövényeket.
Bab, borsó, brokkoli, búza, lucerna
Bab-baba az óvodai örökzöld
Kis túlzással bármilyen magot lehet csíráztatni, de van néhány népszerű, finom, és egészséges mag, amit érdemes is.
A babcsírát már gyerekkorunk óta ismerjük, szinte mindenki kapott óvodai feladatként hatalmas tarkababot, kicsi nedves vattával. Ha viszont magát a csírát szeretnénk fogyasztani, erre a célra termesztett babot vegyünk, nagyon jó például a mungóbab. A babcsírát főként magas vastartalma és E-vitaminjai miatt érdemes fogyasztani, de C-vitamin tartalma is 600-szorosa a már kifejlett terményének. Fogyasztása jó hatással van a szívre, remekül szabályozza a vércukorszintet és a hormonháztartást, magas rosttartalma csökkenti a vérnyomást, magas vastartalma segíti a vérképzést. Ráadásul jóval kevesebb bélgázt termel, mint a termés, ennél fogva a gyomrot sem terheli meg annyira.
Borsócsíra – vakbélgyulladás ellen
A borsócsíra talán az egyik legfinomabb növény – de nem csak ezért szeretjük. A táplálkozási szakemberek főként a magas vastartalmát, és E-vitamin tartalmát emelik ki. Azt mondják, a borsócsíra a szívre is jó hatással (ez egyébként a hüvelyesek csíráira általában jellemző). Csodálatos inzulinszabályozónak tartják, ugyanis remekül szabályozza a vércukorszintet, sőt, a hormonháztartás szabályozásában is jótékony hatással bír. Szépíti a bőrt, fogyasztása csökkenti a vakbélgyulladás előfordulásának valószínűségét.
Brokkoli – a csontbarát
A brokkolit 10-15 éve még növényként sem nagyon ismerték és fogyasztották Magyarországon, mostanra viszont már a csírája is elterjedt eledel. A csíra még jobb abban, amiben a kifejlett növény is erős: jószerével annyi vitamin van benne, mint a divatos, drága bogyók közül néhányban. Ez a növény tartalmazza a legnagyobb mennyiségben a vitaminokat, enzimeket és ásványi anyagokat; ezek közül is kiemelkedően magas U-vitamin és kalciumtartalmáról ismert. Ennélfogva fogyasztása vértisztító, bőrtápláló, keringésjavító hatású. A szakemberek az emésztőrendszeri betegségek, hólyag- és prosztataproblémák, valamint daganatos megbetegedések megelőzésére is melegen ajánlják. A kálciumtartalom miatt a csontoknak nagy barátja, a változó korban, amikor a csontritkulás veszélye megnő, roppant hasznos lehet.
A varázslatos búzacsíra
A búzacsíra talán a legismertebb az ilyen jellegű táplálékok közül, volt idő, amikor szinte varázserőt tulajdonítottak neki. A holtak ugyan nem ébrednek fel tőle, de valóban remek élettani hatásokkal bír. Nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, kálciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot és antioxidánsokat. Tapasztalat fogyozók már fújják, hogy a búzacsíra kiváló méregtelenítő és segíti az emésztést. Ezen felül tisztítja a májat, segít gyógyítani a gyulladásokat, remek hatással van a hormonok működésére, sőt, állítólag az impotencia ellen is hatásos. Emellett erősíti az idegrendszert, szabályozza a vérnyomást és gátolja a rákos sejtek életbenmaradását. Még mindig nincs vége: fáradtság, reuma, izületi bántalmak esetén is segít
Búzacsírás-mézes golyó
Hozzávalók:
• 20 dkg sárgabaracklekvár
• 10 dkg búzacsíra
• 5 dkg darált dió
• 1 evőkanál méz
Elkészítés: A búzacsírát a mézzel és a baracklekvárral összedolgozzuk. Vizes kézzel gombócokká formáljuk, a darált dióban megforgatjuk, és hűtőszekrényben érleljük. Körülbelül 20 golyó lesz a hozzávalókból.Mazsolás sárgarépa saláta
Hozzávalók:
• 6 szál zsenge sárgarépa,
• 10 dkg mazsola,
• citrom,
• só,
• kukoricaolaj,
• búzacsíra
Elkészítés: A megtisztított sárgarépát metéltre vágjuk vagy lereszeljük, ízesítjük sóval és citromlével, hozzákeverjük a kukoricaolajat és a mazsolát. Hűtőszekrényben érleljük, tálaláskor a tetejére szórjuk a búzacsírát. (Forrás: mindmegette.hu)
Lucernacsíra – a mellrák elleni zöld lovag
A család maradibb tagjai talán kicsit megütközve figyelheti, ha az ember lánya lucernacsírát rágcsál, és bizonyos kérődző állatokhoz hasonlíthatja ilyenkor őt, pedig ez a növény nagyon sokat segíthet, az egészség megőrzésében. A vitaminskála komoly részét, a C-, a B-, a B12-, a D-, az E- és a K-vitamint tartalmazza, mégpedig elég komoly mennyiségben, van ezen felül benne sok vas, kálcium, a foszfor, L-borostyánkősav és a magnézium. Ennek megfelelően ez a magcsíra is szívbarát, és az érrendszeri betegségek elleni harcban is komoly szerepe van. Csökkenti a vérzéseket és megelőzi a vérrögök kialakulását. A mellrák megelőzésében szinte verhetetlen, mivel növényi hormonjai hasonlatosak az ösztrogénhez. A lucerna csírában található ásványi sók lúgosítják a vért, rostjai oldják a lerakódott koleszterint. Hogy a rosszindulatú családtagoknak is igaza legyen: a lucernacsíra a szoptatós anyáknál segíti a tejelválasztást, és a kötőszövetek rugalmasságát is javíthatja. A fogyókúrázók egyik őrangyala, de hólyag- és veseelégtelenség, idegrendszeri problémák, hajhullás és asztma, légzőszervi problémák, csont- és fogproblémák esetén is érdemes beépíteni az étrendbe.
Napraforgó, retek, szója, vöröshere, ruccola, zsázsa
Napraforgó csíra – a pasi-védő
Egy mag, amit tutira felismerünk – a napraforgó magja. Csírája mindazon kellemes hatásokat egyesíti, minta a maga a „szotyi”, de nem hizlal, és nem vágja taccsra a bőrt. Ennek ellenére nyilván egy darabig eltart majd, amíg a meccsen a stanecliből csírát ropogtatnak a szurkolók, talán, mert ennek a héját nem lehet olyan sikkesen köpködni. Komolyra fordítva: a napraforgó csíra nagy arányban tartalmaz A, C, B, D és E vitamint, valamint rezet, cinket, vasat, foszfort, kálciumot, niacint és jódot. Ebből következik, hogy erősen méregtelenítő és tisztító hatású, nem túl szigorú böjtökbe beépíthető. Csökkenti a koleszterinszintet, de nem csak ezért érdemes adagolni a párunknak, hanem azért is, mert hatékony prosztata- és hólyaggyulladás esetén is. Ahogy a napraforgó magvak is, úgy a csíra és hatékony a szemproblémák kezelésének támogatására.
Retekcsíra a pattanástalanító
A retek önmagában is a tavasz egyik sztárja, a csírája pedig legalább olyan hasznos, mint a felnőtt növény. Az ízükben is van hasonlóság, a friss saláták egyik legkellemesebb ízű alapanyaga. Természetesen nagyon magas a vitamintartalma, de nem ettől egyedülálló, inkább a foszfáttartalma miatt szeretjük. Természetes antibiotikum, úgyhogy nátha, meghűlés esetén szinte gyógyszer, annál is inkább, oldja a nyálkalerakódásokat. Ahogy a retek maga, úgy a csíra is segít a bőrt rendben tartani, rendszeres fogyasztása valóban meghökkentő változásokat eredményez, jobban eltünteti a pattanásokat, mint egyik-másik méregdrága kencefice – ez annak a bizonyos magas foszfáttartalomnak köszönhetjük. Állítólag kiüríti a bélférgeket is, de az biztos, hogy hatékony vizelethajtó, így segít a kisebb vese- és epekövek, epehomok eltávolításában is. Nem csak belsőleg, külsőleg is hatásos: a szakemberek szerint a liszttel összeturmixolt csíra jótékony hatással bír a reumás fájdalmakra, a belőle készült lábfürdő pedig enyhíti a fejben vértolulást.
Vasban erős – szójacsíra
A szóját sokan a hús pótlására eszik, főleg a vegetáriánusok hiánybetegségeinek megelőzésben lehet szerepe – csak úgy, mint a szójacsírának. A növénynek ugyanis elég magas a vastartalma és az E-vitamin tartalma. Mivel a szója is a hüvelyesek családját szaporítja, így élettani hatásaiban is sok hasonlóságot mutat. Természetesen segít a szívet egészségesen tartani remekül szabályozza a vércukorszintet. Magas rosttartalma miatt segít csökkenti, normál szinten tartani a vérnyomást. Ahogy sok távoli, és közeli rokona, ő is segít megelőzni a rákos sejtek kialakulását. Mivel sok vasat tartalmaz, segíti a vérképzést. Ha nem is olyan hatékony, mint retek, de azért segít a bőrnek is szépnek maradni.
Vöröhere – a banyaláz-csillapító
A másik „tehénkaja”, a vöröshere csírája, sokban hasonlít a már emlegetett lucernára. Ebben is sok, és sokfajta nyomelem lelhető fel, bővelkedik ásványi anyagokban, ahogy tartalmaz kálciumot és L-borostyánkősavat, igaz kevesebb van benne, mint a lucerna csírában. De van amiben a vöröshere jószerével egyedülálló: egyrészt egyik vegyülete, megakadályozza a rákos daganatok növekedését; másrészt a benne található fitoösztrogének mellékhatások nélkül képesek helyettesíteni az emberi ösztrogént. A vöröshere ennél fogva segít a változó kor utálatos tüneteit csillapítani: hatékony segédeszköz a csontritkulás enyhítésében, az emlőrák megelőzésében, és jó a hőhullámok ellen is. Az már csak hab a tortán, hogy javíthat az epe-, cukor- és májbetegek állapotán; vértisztító, gyulladáscsökkentő, görcsoldó és nyálkaoldó hatású.
Ruccola és zsázsa – bagósoknak ajánlva
A ruccola és a zsázsa még ehető nővényként sem épült be teljesen a köztudatba, ezért nem kell azon csodálkozni, hogy a csírájuk sem mindennapi eledelünk. Pedig jól tennénk, ha ennék, hiszen a zsázsacsírában elég emberes adag A-, C- és E-vitamin van, no meg béta-karotin; sok benne a telítetlen zsírsav, a szelén és a klorofill. Ennek megfelelően a zsázsacsíra általános immunerősítő, vértisztító hatású. A dohányosoknak még inkább ajánlott, hatékony ugyanis a légúti panaszok, asztma, allergia ellen. Segít az érrendszeri és emésztőszervi betegségek, valamint izületi gyulladás esetében is. Enyhe vízhajtó, gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatása is van, de potencianövelőnek is tartják. A ruccola csíra édestestvére a zsázsának, élettani hatásai nagyjából megegyeznek vele. Magas klorofill tartalma azonban a tesó felé emeli – ennek köszönhetően tisztítja a vért, csökkenti a gyulladásokat, férfiaknál pedig növeli a potenciát.
Szerző: Kovács M. Veronika